Digital skills – bevezetés

“Szerinted mit érdemes tanulnia a gyerekemnek? Hallottam amit a mesterséges intelligenciákról mondtál, tényleg elveszik a pénzünk?”  Újabb verseny indult. És ismét azok lesznek győztesek, akik gyorsan alkalmazkodnak. 

Pre-preface: Blog? So retro. Ezt olvasni kell? Meh. De az megvan, hogy olvasás olyan komplex agyi folyamat, ami miatt az információ feldolgozása egyben tanulási folyamat is?

A negyedik ipari forradalom egyszerre  mennyország és pokol.

Korábban magas szintűnek gondolt szellemi tevékenységek is egyre inkább sodrodnak a megszűnés vagy teljes automatizálás felé. Nincs ez másként a kreatív vagy csak annak gondolt tevékenységekkel sem.

A deepfake pr0n, a Marvel akciófilmek kézzel fogható bizonyítékai annak, hogy a kreativitás egyre olcsóbb és a gépek által is megvalósítható dolog.

A művésztet hamarosan elárasztják a mesterséges intelligenciák által készített kép és hanganyagok. A fotózás már napjainkban is hatalmas versenyben van a generált képi világgal és a mesterséges intelligenciák által készített fotók még csak most fognak érkezni.

Ebben az “új” világban egyre több skill veszíti értelmét, értékelődik át és születik újjá. A folyamat komolyságát jelzi, hogy több országnak külön állami programja van a digitális skillek fejlesztésére. 

Digitális jártasságok, élethosszig tartó tanulás 

A köznyelvben mennyire használják a jártasság szót? Talán jobb nem is beszélni erről. A tudás kategorizálása általában az iskolák elvégzése után megszűnik. Aki szerencsésebb és olyan szakmája van ahol lehet specializálódni egy terültre ott elkerülnek a skillek de az áltag ember számára esélytelen, hogy nyilvántartsa és fejlessze a tudását (“jártasságok”).

Magyarország nehéz helyzetben van, sokan még a digitális írástudás szintjét se érik el. Alapvető eszköz használati tudással se rendelkeznek, a mobiltelefon beállítása meghaladja a képességeiket, az internet tulajdonságaival sincsenek tisztában vagy nem is használnak olyan eszközt ami internet kapcsolattal rendelkezik. Ez az egyén szintjén alapvetően nem baj, de társadalmi szinten nagyon komoly problémákat vett fel a tudásban egyre távolabb kerülő rétegek miatt (nem csak a fiatalokról van szó, a digitalizmus, mindenkire hatással van).

Tanulás nélkül csak egy irányba lehet fejlődni: vissza.

A tudás fejlesztésekor könnyen kerülhetünk csapdába. Nagyon sok skill évek alatt elavulhat és nagyon sok skill eleve elavult, pedig nagyon menő dolognak tűnhet elsőre.

Van azonban pár alapvető skill (készség), ami mindennek az alapján képezi ezért korlátlan erőforrást érdemes költeni a fejlesztésére.

Tanulás

Remélem, hogy senkit nem lep meg az, hogy a tanulás a legfontosabb skill. A tanulás tanulható, fejleszthető. Ha azok közé tartozol, akik szeretnék ha gyerekük programozni tanulna, akkor először tanítsd meg tanulni. Nagyon nehéz találni olyan emberi tevékenységet, amit tíz éven belül ne változtatna meg digitalizáció. A ma megszerzett programozói tudás csak akkor fog érni valamit, ha folyamatosan fejlődik de közel sem biztos, hogy a ma ismert programozás létezni fog közeljövőben.

Fontos még, hogy a tanulás nem a magolás. Nem tanulunk meg végtelen írásokat, nem mondunk vissza szóról szóra mondatokat. Erre ott vannak a gépek. Kivonatolás és kombinálás a fókusz. Mi mire milyen hatással lehet, hogyan illeszkedik az új tudás a már megszerzett tudáshoz.

A blogban körüljárok majd pár általam megismert, kipróbált tanulási technikát.

Kritikus gondolkodás

Ez az a skill, amit a lapos föld elméletnél kellene használnia pár embernek. A hiánya aggasztó méreteket öltött. Természetesen a kritikus gondolkodás nem áll meg a nyilvánvaló butaságok megkérdőjelezésénél. Ha csak egy dolgot akarsz megtanulni, akkor az legyen a “miért?” kérdés végtelen ismételgetése. És ha a gyereknevelésben vannak kétségeid, akkor a legjobb amit tehetsz, ha a gyerekedet is abba az irányba húzod, hogy mindig kérdezze meg miért. Eleinte persze idegesítő lesz, de saját tapasztalatomból tudom, hogy egy idő után már nem mondja ki az ember a miértet, hanem inkább elkezdi keresni a választ.

Bővebben lesz szó a témáról, de természetesen csak utolsó témaként (high level joke).

Megoldás központú gondolkodás

Sokak számára ez a legnagyobb kihívás. És ennek köszönhetően ez lehet az egyik legértékesebb skill a jövőben. A megoldás alapja lehet logika, intuició, tudás, bármi a lényeg, hogy a probléma felismerése és rendelkezésre álló eszközök kombinációjából megoldás szülessen.

Ehhez ismerni kell az elérhető eszközöket, meg kell érteni a problémát és komplex kapcsolatokat kell felfedezni. Tapasztalatom szerint sok ember borzasztó jó szervezőnek és probléma megoldónak érzi magát. De sok esetben csak azt ismerik fel, hogy a szöget kalapáccsal kell beleverni a falba és kész is vagyunk. Az csak később derül ki, hogy valójában űrhajót kell építeni, a kalapács és a szög csak véletlenül volt ott.

A terveik szerint nem lesz külön szedve, minden poszt a megoldás ismerésére törekszik és ennek megfelelően be is mutatja ezt a skillt a gyakorlatban.

Végrehajtási képesség, fókusz, céltudatosság

Személyes véleményem szerint ez az a képesség, amit sok ember képtelen megtanulni (szarkazmus). Hívhatjuk fókusznak, koncentráló képességnek is és így talán érthető, hogy miért olyan nehéz megtanulni. Van aki számára nagyon könnyű a gondolkodás átváltása “otthoniról” “munkahelyire” és van akinek ez nem megy.

A megfelelően magas fókuszálási képesség kifejlesztése olyan befektetés, ami a termelékénységünket növeli, kőbalta egyszerűségre fordítva, minél jobban tudunk fókuszálni egy feladatra, annál több pénzt fogunk keresni, pusztán azzal, hogy egységnyi idő alatt többet tudunk termelni.

Léteznek fókusz technikák, amikkel könnyebbé válik a fókuszálás. Az időmenedzsment, egy jó kapucnis pulcsi és nagy teljesítményű fülhallgatók bizonyos helyzetekben szintén hasznosak lehetnek, de a külvilág kizárása nem minden esetben megoldható.

Az időmendezsmenttel nem állok jól viszont a fókusz technikákban sikerült értékes tapasztalatokat szerezni.

Switch off képesség

Mostanában számomra a legértékesebb és azt tapasztalom, hogy egyre több ember fejleszt ki olyan képességet, amivel képes blokkolni a digitalizáció hatásait. Futás, jóga, karate vagy csak egyszerűn egy jó alvás.

Ez a skill meglehetősen új és gyorsan változik. Valahonnan a kávézókba menekült fejlesztőktől (early adopters!) indult, magába olvasztva a slow life pozítiv eredményeit ott tart, hogy szabadulj meg a magamutogatástól és szánj arra időt, hogy önmagadat is információforrásként elemezd.

Erről képességről csak nagyon óvatosan lehet írni. Könnyen belecsúszhat az ember a personal coach-ok borzasztó világba vagy csak Balázs reggeli gagyi “életmód” tanácsait fogja ismételgetni.

Amiről még biztos szó lesz az alap skilleken kivűl:

Layer one

  • Iterációs gondolkodás
  • Non-bináris (poláris) gondolkodás
  • Eszköz használat
  • Eszköz készítés

Layer two

  • Digitális identitás
  • Digitális jogok
  • Digitális műveltség
  • Kommunikációs képességek
  • Digitális EQ
  • Biztonság (safety, security, privacy)

Layer three

  • Leader
  • Teammember
  • Multi skills vs specializáció

Ship it.

Ps: A helyesírás rég elavult képesség.