A Bitcoin mozgalom

Lerágott csont, de a közeljövőről mindig érdemes beszélni. A bináris, dualista világrendünkben két új pólus született. A globalizmus és a lokalizmus egyre erősödő erővel választja ketté a világot. A szakadékból pedig valami új dolog kapaszkodik felfelé.

Ha a Bitcoin kerül szóba, azonnal a technológia háttér kerül fókuszba, pedig így 2018 tájékán már teljesen lényegtelen a technológiákról beszélni. Ha működőképes, akkor csak az a fontos, hogy milyen hatással lesz a mindennapokra és a mindennapokon keresztül a társadalomra és a társadalmi rendszereken keresztül az emberi faj jövőjére.

Senki nem használja, de közben mégis

A Bitcoint kényszeresen pénzként kezelik és most nem a „befektetés vagy készpénz” filozófiai harcról van szó. A Bitcoin és általában az összes, Nash féle ideal money logikát követő megoldás célja azonban a pénz fogalmának megváltoztatása. És ettől a ponttól kezdve nagyon nehéz elmagyarázni, hogy mi is a Bitcoin célja. Új fogalmakat kellene alkotni és az új fogalmaknak a régi tartalmakhoz kellene ellenpontot nyújtania ahhoz, hogy megértsük a különbséget. Új fogalmak azonban nincsenek. Ezért mindenki kényszeresen a régi fogalmakhoz nyúl és ezzel együtt el is veszik a mondanivaló.

A Bitcoin közben egyre elterjedtebb és egyre több tranzakcióban vesz részt valamilyen formában. Ezeknek a tranzakcióknak a nagy része illegális és el is érkeztünk egy olyan pontra, ahol már el lehet magyarázni, mi is zajlik a világban.

Illegális, de milyen törvény szerint?

A digitalizmusnak köszönhetően megszülettek azok a platformok, amik valós időben képesek összekötni a nem valós térben jelen levőket. Egy venezuelai ember bármikor kapcsolatba léphet egy dán emberrel. És ez nagyon nagy bajt jelent a lokalizmusra (korábban konzervativizmus) nézve. A lokalizmus azt hirdeti, hogy a helyi értékek örök értéket jelentenek. Mert a miénk, az őseink hozták létre és mivel ebben élünk, ez jelenti az identitásunk, ettől vagyunk azok, akik.

Ha azonban a venezuelai ember megkérdezi a dán embert, hogy nálatok milyenek az utak és a kórházak, nagyon gyorsan ráfog jönni, hogy a saját, lokális társadalmi rendszere nem jó. És a dominó effektus hamar beindul.

Ha más jól élhet a világban, akkor én miért nem? A történelmi múlt pedig igen hamar rámutat arra, hogy a társadalmi szintű hibák nincsenek kijavítva. Előkerül az emberiség egyik legnagyobb hazugsága „történelem ismétli önmagát”.

Miért nincsenek azonos törvények a világban? Csak. És ha nekem illegális, másnak miért nem az? Csak. Ha más megteheti, akkor én is. És sokak számára innentől az „illegális” kifejezés csak annyit jelent, hogy más törvényeket kell alkalmazni. A Bitcoin globális, bárhol és bármikor kéznél van, csak egy olyan társadalmat kell keresni, ahol az adott tranzakció nem illegális.

Technikailag még nem ennyire egyszerű ez a folyamat, de Dubai, Svájc, Kanada mindent megtesz azért, hogy ilyen egyszerű legyen.

A társadalmi rend alapjainak támadása

A Bitcoin csak egy azok közül az eszközök közül, melyekkel a kapitalizmus önmaga ellen fordult. A negyedik, automatizációs ipari forradalom a kapitalizmus kannibál csúcsragadozója. A profitot olyan mértékben növelheti, ami alapjaiban ölheti meg magát a kapitalizmust. A gépek által termelt profit sokkal kisebb részben áramlik vissza a nemzetállamok gazdaságába mint az ember által termelt.

Az ember nem csak a munkája elvégzéséhez költi el a bevételeit. Egy autópályát automatizáltan megépítő robot nem jár se moziba, se plázába, nem jár nyaralni és utódokat se nevel.

A forradalmárok szerint ez a folyamat olyan embereket fog kitermelni, akik super-super-super richek, azaz olyan gazdagok lesznek, mint több millió más ember együtt, beleértve a nemzetállamok top100 gazdagjait is.

Viszont, ha ennyi pénz lesz valakinél, akkor mi értelme lesz a pénznek? És ha a szegényeknél nincs semmi pénz, akkor miért nem találnak ki valami mást, amivel biztosíthatják az életükhöz szükséges feltételeket?

Ez persze csak akkor lehetséges, ha több társadalmi osztály között akkora lesz a szakadék, ami miatt párhuzamos társadalmi rendek alakulnak ki. A törvény természetesen törvény marad és a nemzetállamok továbbra is képesek lesznek erővel betartatni bizonyos törvényeket.

Egészen addig, amíg rendelkeznek olyan fizetőeszközzel, amivel képesek rendfenntartó erőket fenntartani.

Kapitalista szocializmus?

A szocializmus iránti szimpátia nagyot megy nyugaton. A szegényebb rétegek körében inkább a szélsőjobb, illetve azok a politikai pártok tudnak népszerűek lenni, akik a bezáródást (lokalizmust) hirdetik és a gyenge társadalmat, a globalizmus versenyétől megvédik.

Meglepő módon a szocializmust inkább az értelmiség kezdi felkapni teszi ezt akár divatból, akár racionális okokból, az eszme újra előkerült és a mai digitális korszakban még erősebb üzenete van a munkából élő, a szuper gazdagokhoz képest minimális tőkével rendelkezők emberek számára.

A Bitcoin azonban nem szocialista, de a kapitalizmussal se teljesen azonos. A közvetlen demokrácia és a köz számára elvégzett munka jutalmazása egészen új társadalmi modellt mutat.

Ezzel az oktatási tevékenységgel pedig globálisan, egy időben ülteti el a fejekben egy másfajta társadalmi rend lehetőségét.

A küldetés tehát adott, a végrehajtása pedig már folyamatban van. Csak várni kell a végeredményt.